Szulejmán szultán elveszett zarándokvárosa

Szulejmán szultán elveszettnek hitt turbéki zarándokvárosáról, a kutatás megkezdésének körülményeiről, annak eredményeiről tájékozódhatnak azok, akik megtekintik a pécsi Universitas Televízió gondozásában novemberben megjelent harminc perces ismeretterjesztő filmet, amelyben Dr. Pap Norbert geográfus-történész, a Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport társvezetője mesél a kutatás folyamatáról.

https://www.youtube.com/watch?v=kvTDlyVu3XE&feature=youtu.be

Mi is történt Szigetváron 450 évvel ezelőtt? Az előadás kezdetén Dr. Pap Norbert időutazásra hívta a közönséget, hogy bemutassa azokat az elmúlt négy év kutatása során felhalmozott ismereteket, amelyek alapvetően változtatják meg Szigetvár és Turbék emlékezetével kapcsolatos tudásunkat.

2016-ban a kutatócsoport az érdeklődők számára több alkalommal is lehetővé tette a turbék-szőlőhegyi feltárás meglátogatását, gyakran olyan szakmai vezetéssel összekapcsolva, amely a szigeti várat, a Magyar-Török Barátság Parkot és a turbéki kegytemplom helyszíneit is magában foglalta.

 A kutatócsoport tagjai az év során fogadták többek között a szigetvári konferenciájukra érkezett kortárs magyar írókat és költőket, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatóit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös József Collegiumának egykori kollégistáit, a szarajevói Gázi Hüszrev-komplexum bosnyák kutatóit, eszéki és zágrábi egyetemi oktatókat, a Magyar-Török Baráti Társaság tagjait, a "Szigetvár 1566" nemzetközi emlékkonferencia résztvevőit, de több száz általános iskolást, középiskolást és egyetemistát is. Az előbbieken túl, a Zrínyi Napok keretében szeptember 8-án és 9-én minden érdeklődő részt vehetett az ásatási „nyílt napokon”. A téliesítési munkálatok megkezdése előtt, az utolsó látogatásra október 28-án került sor, amelynek keretén belül a Dél-Dunántúli Építész Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei helyi csoportja, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói keresték fel Szulejmán szultán egykori zarándokvárosát.

A Zrínyi-emlékév keretében négynapos nemzetközi történész konferenciára került sor Pécsett 2016. szeptember 6–9. között, amelyen összesen hét ország huszonhét tudósa vett részt.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, az MTA BTK Történettudományi Intézetének igazgatója a konferencia kezdete előtt kifejtette: a cél, hogy a tudományos esemény összehozza az oszmán történelemmel, a Habsburg-időszakkal és a magyar történelemmel foglalkozó legnevesebb kutatókat. Az eseményt megnyitó Rétvári Bence államtitkár kiemelte: aSzigetvár ostromának, valamint Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia kiváló alkalom arra, hogy a kutatók nemzetközi szinten is bemutassák a hadvezér hősiességét, őrizzék emlékét, valamint a szélesebb közönséggel is megismertessék a szigeti kapitány jelentőségét.

Fodor Pál, az esemény fővédnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban a „periférián tengődő oszmanisztika” az elmúlt 30 évben igen népszerűvé vált a világban. Az Oszmán Birodalomról immár „sokkal több publikáció jelenik meg, mint a Habsburgokról” - közölte, majd hozzátette: Törökországban évtizedek óta egyetemalapítási hullám zajlik, az ott dolgozó tudósok munkáinak is köszönhetően a publikációk száma jelentősen megnövekedett. A nagyvilág Szulejmán szultán iránti érdeklődését kell kihasználni a magyar történelem megismertetésének érdekében.

A konferencián összesen a következő öt fő témakört tárgyalták a történészek:Nagy Szulejmán szultán birodalma; V. Károly és Habsburg I. Ferdinánd birodalma; a magyar hadszíntér Nagy Szulejmán szultán korában; Szigetvár ostroma – Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halála és a szigetvári csata; Szulejmán és Zrínyi Miklós emlékezete és a szultán elveszett türbéje utáni kutatás. A hazai és nemzetközi kutatókat Szigetváron és Turbékon az NKFIH-projekt kutatói kalauzolták a legendás történelmi helyszíneken, többek között Szulejmán szultán egykori türbéjénél is. A konferencián Pap Norbert tolmácsolásában bemutatásra kerültek a „Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán-Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben – tények és emlékezet” című projekt eddigi főbb eredményei.

A 2015. évi feltárást követően elvégzett kiegészítő geofizikai felmérés a türbétől északnyugatra Szulejmán szultán egykori mauzóleumának alaprajzához igen hasonló, de annál valamivel nagyobb épület részleteit mutatta ki, amelynél az előzetes vizsgálatok egy minaret alapozásának meglétét vetették fel. A feltételezett dzsámi mellett az épületsor harmadik eleme már ekkor jól láthatóan annak a cellákból álló derviskolostornak volt megfeleltethető, amely az 1664. évi téli hadjárat során keletkezett Esterházy Pál-féle vázlatrajzon került ábrázolásra.

A geofizikai felmérés során kirajzolódott dzsámi, illetve a derviskolostor északi szárnyának feltárására ezt követően 2016. május-júliusban került sor. Szintén ebben az időszakban történt meg a mintegy 5 m széles és 2,6 méter mély, a türbe-komplexumot és ezzel együtt a palánkvárat körülölelő árok beazonosítása és keresztmetszeti átvágása. A vizsgálatok szerint egykor ennek a belső, déli oldalához kapcsolódott a palánkfal, amelyet többször is megújítottak.

2015. december 9-én Budapesten tartott sajtótájékoztatót a kutatócsoport és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA). A sajtótájékoztatón bejelentésre került, hogy a kutatócsoport Szigetvár-Turbékon minden bizonnyal Szulejmán szultán egykori türbéjét tárta fel és azonosította be. A feltárt épület közelében a geofizikai vizsgálatok alapján feltételezhetően egy dzsámi és egy kolostor helyezkedik el.

A sajtótájékoztatóról készült képek ide kattintva tekinthetők meg, a sajtóvisszhang pedig ezen a linken érhető el.

2015. október 5. és 2015. november 7. között Szigetvár-Turbékon, az alsó-szőlőhegyi vizsgálati területen a kutatócsoport régészeti munkálatokat végzett. Az ásatás során feltárt épület központi helyisége 7,8X7,8 méter. Északnyugati irányból, hármas osztatú előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni. Mihrábnak, minaretnek nincs nyoma. Az épületet kőlapokkal burkolták, a központi részén egy nagyméretű, 2 méter mély rablógödör került feltárásra, amelyet minden valószínűség szerint 17. század végi fosztogatók áshattak ki. Az egykori épület egyes szerencsésen fennmaradt építőelemei az isztambuli Szulejmán türbe díszítéseivel mutatnak rokonságot. Jelenleg minden arra mutat, hogy ez az épület lehetett a szulejmáni sírhely.

A feltárási munkák során készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

2015. szeptember 4-én a projekt résztvevői Szigetváron tartottak projektindító napot. Ennek keretén belül Szigetvár Város Önkormányzatának dísztermében elsőként a kutatási program átfogó ismertetésére és a szakmai vitára került sor. Ezt követően a kutatók terepbejáráson vettek részt, amely az Almás-patak mentét, a Turbéki kegytemplomot és a turbéki-zsibóti szőlőhegyet ölelte fel. Délután a várbeli ásatási tájékoztató után, a Zrínyi-napok keretén belül a Civitas Invicta kiállítás megnyitója és megtekintése zárta a közös munkát.