A Szulejmán-kutatócsoport 2013-ban a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség, illetve a Szigetvár Város Önkormányzata között aláírt megállapodás alapján kezdett hozzá munkájához. A kutatók Szulejmán szultán Szigetváron bekövetkezett halálával, eltemetésével, emlékezetének ápolásával kapcsolatos körülmények vizsgálatát tűzték ki célul maguk elé.

A türbe, illetve a szulejmáni halálhely történetének kutatása a 20. század elejére nyúlik vissza. Azóta folynak változó intenzitással vizsgálatok, amelyek eddig ugyan nem kevés eredményt mutattak fel, de a rejtélyt illető megoldással nem szolgáltak. A kutatók 2013-ig jellemzően kettő helyszínt tartottak elképzelhetőnek az egykori türbe és az azt őrző palánkerőd vonatkozásában. Egyik részük elsősorban Leandro Anguissola 1689. évi vázlatrajza, valamint a második és harmadik katonai felmérés térképszelvényei alapján az Almás-patak mentén fekvő térséget támogatta. Más részük főként a néphagyományra támaszkodva a turbéki kegytemplomot jelölte meg a türbe egykori helyeként. Ezek a vizsgálatok jellemzően diszciplinárisan egyoldalú és zömmel egyéni kutatások voltak. Főként ez lehetett az oka, hogy az eltelt több mint egy évszázadban nem sikerült a kérdés végére járni.

Éppen ezért a 2013-ban induló kutatási koncepció kezdettől fogva a komplexitáson, a többféle szakmai terület módszertani eszközeinek a kombinálásán nyugodott, miközben a vizsgálatokat alapvetően térbeli, történeti földrajzi kérdésfeltevésnek rendelte alá. Legfontosabb a geográfiai szemlélet, a team-munka, a felhasznált információk körének bővítése, a kutatómunka keretrendszerének újragondolása, a természettudományos módszerek arányának növelése, a multidiszciplináris jelleg erősítése, az integrált táji szemlélet érvényesítése és a szigorú minőségbiztosítás következetes alkalmazása volt. Pap Norbert kutatásvezető célul tűzte ki, hogy a kevés és esetleges információ rendszerezésre kerüljön, továbbá az információk köre jelentősen bővüljön. Az új koncepció felértékelte a későbbi, 17. század végi, 18. századi levéltári, és az ezt követő időszakból fennmaradt térképi forrásokat. Az ezen időszakból származó dokumentumok száma ugyanis nagy, de a lokalizáció szempontjából is jól használhatók, hiszen az adattartalmuk gazdagabb és földrajzi szempontból is precízebb (peres iratok, urbáriumok, térképszerű ábrázolások, katonai felmérések, kataszteri térképek stb). Fontos kiindulópont volt, hogy a 16. század közepétől a 18. század közepéig terjedő vizsgálati időszak az ún. kis jégkorszak időszakával mutat átfedést. A klimatikus viszonyok, melyek a korabeli dokumentumokban is türköződtek, jelentősen különbözhettek a maiaktól. Így képet kellett kapnunk a korabeli környezeti viszonyokról is.

A kutatásba a geográfusokon kívül történész, művészettörténész, régész, geomorfológus, geoinformatikus és geofizikus is bevonásra került. A kutatócsapat összetétele, a bevont konzultánsok széles köre időről-időre változott. A kutatás az általános szakmai szabályok figyelembevételével, valamint a szerződések által előírt feltételek alapján különös gondossággal került dokumentálásra.

Az írásos források jobb értelmezésére, a régészeti vizsgálatok alátámasztására Gyenizse Péter és Bognár Zita térinformatikai alapú vizsgálatokat végzett, amelyek révén sikerült az egykori (16–17. századi) vízhálózatot, úthálózatot és a földhasználatot rekonstruálni. A modell segített több területet kizárni a vizsgálatból, de általa képet alkothattunk a korszak azon tájképi elemeiről is, amelyek a forrásokban megjelentek. Különösen a vízhálózatra vonatkozó megállapítások révén kellett több korábbi feltevést felülvizsgálni. Az egyik hipotetikus türbe-helyszínről, az Almás-patak menti térségről kiderült, hogy a korszakban időszakosan víz alatt állt, építkezésre, tartós megtelepedésre alkalmatlan terület volt. A vizenyős területen fekvő turbéki templom környékéről nem lehetett látni a várat, így vezetési pontra való alkalmatlansága valószínűsíthető. Ezzel a lehetséges és valószínűtlen vezetési pontok meghatározásában is jelentős előrelépésre került sor. A kutatócsoport által hipotetikus helyszínként vizsgált szőlőhegyi terület a másik két helyszínnel ellentétben megfelelő vezetési pont lehetett, jó láthatósággal. A terület építkezésre alkalmas volt. Pécs felől az oszmán hadak ide érkezhettek.

Hancz Erikának sikerült bővítenie az oszmán források körét. Ezek közül is ki kell emelnünk a Szokollu Mehmed nagyvezír által létesített, a türbe mellé emelt dzsámira vonatkozó 1574. évi dokumentumot. Kitanics Máté a szultáni sír meghatározására vonatkozó, döntő jelentőségű keresztény források (magyar, német és latin nyelvű) széles körét kutatta fel és elemezte. Ezekből a korábban is ismert, újra megvizsgált, és teljesen új forrásokból sikerült kinyerni számos földrajzi jellegű információt. Ez alapján került sor 2013. február–márciusban azon hely azonosítására, amelyre a továbbiakban a vizsgálatok irányultak.

A 2013-as terepi kutatási eredmények problémásak voltak, jellemzően hiányos, publikálásra alkalmatlan információkat hoztak. Az első régészeti megfigyelések, geodéziai és geofizikai vizsgálatok több esetben zsákutcát jelentettek. A 2013-as évben a tájrekonstrukciós (geoinformatikai) munka és a történeti források felkutatása jól haladt, de a régészeti jellegű felvetések meghatározóan nem igazolódtak. Éppen ezért a szőlőhegyi lelőhelyen és a turbéki templom szűkebb, illetve tágabb környezetében 2014 októberétől kezdődően átfogó, több módszert is kombináló új geofizikai méréssorozat készült, ezúttal már a Geomega Kft. geofizikusaival (Tóth Tamás, Hámori Zoltán) közösen. A vizsgálatokat ground conductivity meter (EM-38) és vertical magnetic MagMapper G-858 műszerekkel, továbbá talajradarral végeztük. A méréseken konzultánsként török szakember, geofizikus és régészeti szakértő működött közre. A vizsgálatok ezúttal mindkét helyen használható adatokat eredményeztek.

A templom kertjében és környékén (a turbéki út mindkét oldalán) a vizsgálatok nem tártak fel egyetlen olyan anomáliát sem, mely nagy kiterjedésű épületekre, védelmi árkokra, illetve palánk maradványaira utalt volna. A levéltári vizsgálatok a 2014. évi kutatási időszakban tisztázták, hogy a templom építése későbbi (1705 és később több szakaszban), mint a türbe pusztulása (1692). A forrásokban a türbe egykori helyére utaló megnevezéssel bíró terület (Török sánc) a templommal egy időben, de attól eltérő helyszínen lett lejegyezve. Mindezek alapján végleg elvetettük a Segítő Szűz Mária templom török (esetleg szulejmáni) eredetét. A szőlőhegyi helyszínen a leletek intenzitásával korreláló módon, a középpontban három épületet sikerült azonosítani talajradarral. Ezek egyike egy négyszögletű, Mekkára tájolt épület, minden valószínűség szerint ugyanaz az építmény, melynek egy részletét 1971-ben és 1972-ben Kováts Valéria már feltárta és mint oszmán középületet azonosította, illetve amely mint magányos őrtorony, „török rom” került be a köztudatba és a szakirodalomba. Jellemzői alapján valószínűsíthető, hogy egy mecsetről van szó. A szintén délkeletre tájolt cellás beosztású, nagyméretű épület a mecset jellegű épülettől északnyugatra minden bizonnyal a dervisek kolostora. Ezektől északra egy harmadik épület alapjai látszanak. Amennyiben a Turbékról készült Esterházy Pál-féle vázlatrajz tartalma hiteles, akkor ez utóbbi a katonák laktanyájának részletét mutathatja. A település központi magjához képest távolabb, a legnagyobb kiterjedéssel déli irányban további épületekre utaló maradványok kerültek elő, de ezek kisebb, kevésbé tartós építmények lehettek. Ezek beazonosítása további kutatómunkát igényel.

A vizsgálatok bővítésének, kiszélesítésének érdekében – részben az 1566. évi események 450 évfordulójával is összefüggésben – 2015 februárjában a kutatócsoport az MTA Történettudományi Intézetével közösen, Fodor Pál vezetésével, számos hazai kutató bevonásával OTKA pályázatot nyújtott be. A projekt „Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán-Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben - tények és emlékezet” címmel összesen 61,7 millió forint támogatásban részesült.

Fejlesztés alatt

Kedves Látogató!

Oldalunk jelenleg fejlesztés alatt áll, az elérhető tartalmat folyamatosan töltjük fel, frissítjük.

Kérjük látogasson hozzánk vissza később is a legfrissebb hírekért.