A Múzeumok Éjszakája programsorozat keretében, a pécsi Jakováli Haszán dzsámiban 2017. június 24-én könyvbemutatóval egybekötött filmvetítést tartottak a kutatócsoport tagjai. A „Szulejmán sírkápolnája nyomában” című film levetítése után a „Szulejmán szultán Szigetváron” című kötetet Pintér Beáta, a dzsámi tárlatvezetője mutatta be a közönségnek. A jó hangulatú este keretein belül a vendégek Szulejmán-kutatásokkal kapcsolatos kérdéseire Dr. Pap Norbert, a kutatás társvezetője és Dr. Kitanics Máté válaszolt. 

A dombóvári városi könyvtárban 2017. június 16-án tartott könyvbemutatón és filmvetítésen a kutatócsoportot Dr. Pap Norbert kutatásvezető és Dr. Kitanics Máté képviselte. A 2013 óta folyó Szulejmán-kutatások eddigi eredményeit közlő, frissen megjelent „Szulejmán szultán Szigetváron” című kötetet Bán Emma könyvtárvezető felkérésére Dr. Szenyéri Zoltán gimnáziumi igazgató mutatta be a publikumnak.

A könyvbemutatót, majd a 30 perces filmvetítést követően, a színültig megtelt könyvtárhelységben a kutatók és az érdeklődők között hosszabb beszélgetésre került sor. 

2017. május 30-án az ankarai Middle East Technical Universytin került megrendezésre az a nemzetközi tudományos konferencia, amely a „Szulejmán szultán szigetvári türbéjével és a palánkvárral kapcsolatos ásatások és kutatások” címet viselte. Az egynapos konferencián az előadások témái között szerepelt a kutatás történeti háttere, nagy hangsúlyt kaptak a módszertani és település-szerkezeti kérdések, de szó volt a különböző régészeti leletekről is.

Prof. Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója előadásában a szultán halálának és a zarándokváros kialakulásának datálásáról ismertette a legfrissebb eredményeket. Dr. Hóvári János Szigetvár történelmi örökségét és a török-magyar kapcsolatokat méltatta, kiemelve azt, hogy Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos is vendégeskedek az Oszmán Birodalomban emigrációjuk idején. 

Dr. Pap Norbert, a kutatás társvezetője az interdiszciplináris módszerekről és azok eredményeiről, valamint a kutatás jövőjéről és az elkövetkezendő feladatokról informálta a hallgatóságot. Előadásában kifejtette, hogy az épületkomplexumból eddig feltárták a türbét, a dzsámit, és a kolostor egy részét, azonban a körülötte található város feltárását a kutatás jövőbeni céljai közé sorolta.

Dr. Gyenizse Péter a Pécsi Tudományegyetem kutatója a földrajzi információs rendszerek működéséről, és a kutatás során, a távérzékeléssel, földtudományi módszerekkel elért eredményekről tájékoztatta a megjelenteket.

Dr. Kitanics Máté, a MTA tudományos munkatársa előadásában kifejtette, hogy a kutatócsoport multidiszciplináris kutatási módszerekkel (forráskutatás, geofizikai vizsgálat, régészeti feltárás, fénydetektoros vizsgálat) bizonyította be: a turbéki katolikus templomnak nem volt közvetlen, konkrét török előzménye.

A kutatás eredményeiről „Szulejmán szultán Szigetváron” címmel, 2017 tavaszán jelent meg tanulmánykötet. A kötet részletekbe nyúlóan ismerteti a kutatás összes diszciplínájának eredményét. 

A Megújuló értékeink című, a Kárpát-medence értékeit feltáró és bemutató sorozatban Bicsák Eszter készített 30 perces rádióműsort a Szulejmán szultán Szigetvár-turbéki sírkápolnája után folytatott legújabb kutatásokkal kapcsolatban.

Dr. Pap Norbert, a PTE TTK tanszékvezető egyetemi docense arról számolt be a hallgatóságnak, hogyan kezdődött a kutatás, milyen multidiszciplináris vizsgálatok zajlanak, valamint rávilágított arra is, hogy a több mint 110 éve folyó, korábban tévúton járó vizsgálatokhoz képest miben rejlik a legújabb kutatás sikere. Dr. Kitanics Máté, az MTA tudományos munkatársa a 16–18. századi írott források jelentőségét tárta a közönség elé, bemutatva ezek kulcsfontosságú szerepét a turbéki szőlőhegyen elterülő török kori rommező, illetve Szulejmán szultán sírkomplexumának beazonosításában. Dr. Gyenizse Péter, a PTE TTK docense a legmodernebb távérzékeléses módszerek hasznáról tájékoztatta a hallgatókat, illetve átfogó képet nyújtott arról, hogy a terület kijelölése után ezek hogyan segítették pontosan meghatározni a régészeti feltárás során előkerülő épületek, vagyis Szulejmán szultán türbéje, a mellette álló dzsámi és derviskolostor pontos meghatározását.

Mintegy keretbe foglalva a rádióműsort, az adást Dr. Pap Norbert gondolatai zárták, aki kiemelte, hogy a kutatás alapját a példaértékű, generációkon átívelő összefogás jelentette.

 

 Az interjút erre a linkre kattintva hallgathatja meg. 

A pécsi Jakováli Hasszán dzsámiban 2017. június 24-én 20 órakor, a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretén belül kerül sor a Szulejmán sírkápolnája nyomában c. dokumentumfilm vetítésére, valamint a Szulejmán szultán Szigetváron c. könyv bemutatására. A kutatás részleteiről Dr. Pap Norbert a PTE TTK tanszékvezető egyetemi docense, a kutatás társvezetője, illetve Dr. Kitanics Máté az MTA BTK tudományos munkatársa számol be a közönségnek.

Az Árpád Múzeum felső előadótermében 2017. május 27-én került megrendezésre a ráckevei gyermeknap alkalmából szervezett régészeti témájú előadássorozat. A múzeum felső előadótermében Dr. Tóth Tamás geofizikus, a Szulejmán-sírkomplexumnál a 2014. és 2015. évben geofizikai kutatásokat végző szakember Dr. Kitanics Mátéval, az MTA BTK tudományos munkatársával közösen tájékoztatta a jelenlevőket az NKFIH által támogatott Szulejmán-kutatások eredményeiről. A családias hangulatú, telt házas előadás keretében a résztvevők ismereteket szerezhettek a kutatás során alkalmazott természettudományos módszerekről és eredményeikről, illetve választ kaptak a régészettel kapcsolatos felmerülő kérdéseikre.

A „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév keretében a szigetvári várban 2016 szeptember elején került sor a Zrínyi Emlékterem átadására, amelynek küldetése szerint elsődleges célja és feladata, hogy megismertesse a nagyközönséggel Zrínyi Miklóst, a hőst és az embert, illetve azt a nemzetközi és közép-európai kontextust, amelyben értelmezni lehet Szigetvár és a Zrínyi-kultusz jelentőségét, történelemformáló szerepét.

A Zrínyi Emlékterem című ideiglenes kiállítás 2017. május 31-ig látogatható, ezért annak alkotói május 27-én 14:00 órai kezdettel, szakmai vezetéssel egybekötött látogatást tartottak.  Az eseményen az MTA BTK tudományos munkatársa, Dr. Papp Júlia művészettörténész, kurátor mutatta be a megjelenteknek a képzőművészeti alkotásokat, valamint Szalai Gábor, a kutatócsoport tagja is jelen volt.

A Castrum Bene egyesület konferenciája idén Szigetváron került megrendezésre. A Castrum Bene Egyesület az 1989. évben Mátrafüreden, Bene vára alatt tartott első tematikus középkori vártörténeti konferencia után egy évvel, 1990-ben alakult meg. Célja, hogy az erődítésekkel foglalkozó régészek, történészek, művészettörténészek, építészek és érdeklődő laikusok fórumaként szolgáljon, ahol mód nyílik az új kutatási eredmények bemutatására és az ismeretek kölcsönös cseréjére. A konferencia keretein belül sor került a „Szulejmán sírkápolnája nyomában” című film levetítésére is. Az eseményen részt vett  Dr. Hóvári János a MANK főigazgatója, Dr. Pap Norbert a kutatócsoport társvezetője, valamint Szalai Gábor a kutatócsoport tagja is.

A ráckevei Régészet Napján is téma lesz a Szulejmán-kutatások eredménye május 27-én. Az Árpád Múzeumban megrendezésre kerülő eseményen az ismeretterjesztő előadást Dr. Tóth Tamás, a Szulejmán-sírkomplexumnál a 2014. és 2015. évben geofizikai kutatásokat végző szakember tartja. „Komplex természettudományos kutatástól a régészeti feltárásig” című előadásában felvázolja a közönségnek a kutatás során alkalmazott természettudományos módszereket, illetve eredményeiket. A Szulejmán-kutatócsoportot Dr. Kitanics Máté, az MTA BTK tudományos munkatársa képviseli, aki a hallgatóság felmerülő kérdéseire is válaszol.

Húsz fős török parlamenti delegáció érkezett Szigetvárra 2017. május 13-án. A házelnökük, Ahmet Gündoğdu kíséretében érkező képviselők Dr. Pap Norbert, a Zrínyi–Szulejmán Kutatócsoport vezetője, illetve Fazekas Róbert, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke kíséretében több nevezetes szigetvári helyszínt is meglátogattak. A szakmai vezetés keretében megtekintették a Magyar–Török Barátság Parkot, a Szigetvár–turbéki ásatás helyszínét, és a szigetvári várat.