Még 2016. szeptember 6–9. között, a Zrínyi-emlékév keretében négynapos nemzetközi történész konferenciára került sor Pécsett, összesen hét ország huszonhét kutatójának részvételével. A konferencia előadásai 2019 elején jelentek meg a „The Battle for Central Europe. THE SIEGE OF SZIGETVÁR AND THE DEATH OF SÜLEYMAN THE MAGNIFICENT AND NICHOLAS ZRÍNYI (1566)” című, 569 oldal terjedelmű kötetben, Fodor Pál szerkesztésével, a BRILL kiadó gondozásában. (https://brill.com/view/title/54630)

2018. november 22–23-án rendezték meg a XI. Magyar Politikai Földrajzi Konferenciát Military landscape Baranyában címmel, melynek az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székháza adott otthon. A mintegy hatvan előadót, kutatót felsorakoztató esemény főrendezője a Pap Norbert által vezetett Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszék (PTE TTK FI) volt. A konferencia homlokterébe ebben az évben a 2017 óta zajló Mohács-kutatás, illetve a 2013 óta folyó Szigetvár-turbéki vizsgálatok eredményei kerültek.

A Szigetvár-turbéki kutatásokhoz kapcsolódóan Fodor Pál Szulejmán szultán türbéjéről tartott előadást. Megállapította, hogy az eddigi véleményekkel ellentétben az nem II. Szelim és Szokollu Mehmed nagyvezír közös alapítása 1574-ből. A szultáni tanácsi rendeletekből és a szigetvári szandzsák 1579. évi összeírásából nyerhető információk alapján úgy vélte, sokkal valószínűbb, hogy az építkezések csak 1575-ben kezdődtek el, és az 1576-ra elkészült komplexum nem Szokollu Mehmed, hanem Murád szultán kegyes alapítványa volt.

Szintén Szulejmán szultán sírkomplexumával, pontosabban a feltárás régészeti eredményeivel foglalkozott Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem és egyben a Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport régésze. Előadásában rámutatott, hogy a kutatócsoport Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen már 2013-ban beazonosított egy három-négy hektár területű oszmán kori rommezőt. Ezen 2014-ben leletintenzitás-vizsgálat segítségével sikerült lehatárolni azt a magterületet, amelyen a geofizikai kutatások három nagyméretű, Mekkára tájolt épületet mutattak ki. 2015 őszén a három épületből álló komplexum legkisebb elemének feltárása történt meg. A szerencsés módon fennmaradt és feltárt építőelemek Szulejmán szultán isztambuli mauzóleumának díszítéseivel mutattak rokonságot. Az ásatás végeztével minden jel arra mutatott, hogy a szultáni épületként meghatározott építmény nem más mint Szulejmán türbéje. A feltárást követően 2015 telén elvégzett kiegészítő geofizikai felmérés a türbétől északnyugatra a mauzóleum alaprajzához igen hasonló, de annál valamivel nagyobb olyan épület részleteit mutatta ki, amelynél az előzetes vizsgálatok egy minaret alapozásának meglétét vetették fel. A türbe és a feltételezett dzsámi mellett az épületsor már 2014-ben azonosított harmadik eleme annak a derviskolostornak volt megfeleltethető, amelyet az 1664. évi téli hadjárat során keletkezett Esterházy Pál-féle vázlatrajzon ábrázoltak. Ugyanakkor az ábrázoláshoz képest azzal a különbséggel, hogy a szúfi dervisek által használt L-alakú, cellás beosztású építményt 1664 után U-alakúra építették át. A dzsámi, illetve az U-alakú derviskolostor északi, nyugati és déli szárnya egy részének feltárására 2016. május-júliusban, illetve 2017. augusztus-szeptemberben került sor. Szintén 2016. május-júliusban történt meg a csaknem 5 méter széles és valamivel több, mint 2,6 méter mély, a sírkomplexumot és ezzel együtt a palánkvárat körülölelő védelmi árok beazonosítása és keresztmetszeti átvágása. A 2014. évi terepbejárások, illetve a 2015–2017-es ásatások során Szulejmán szultán egykori zarándoktelepülésén 16–17. századi kerámia-, porcelán- és fajansztöredékek, kályhaszemek, keresztény és török ezüstpénzek, ékszerek, használati tárgyak, ólomtetőlemez-darabok, pisztoly-, puska- és ágyúgolyók kerültek elő.

Kitanics Máté geográfus-történész, az MTA BTK tudományos munkatársa A szigetvári military landscape Leandro Anguissola 17. század végi térképei alapján címmel tartott előadásában rámutatott, hogy Szigetvár 16–17. századi történetében számos, a helyi katonai tevékenység által formált tájról információt nyújtó dokumentumot ismerünk. Ezek közül is kiemelkednek Leandro Anguissola császári hadmérnök vázlatrajzai, amelyek az 1689. évi ostromblokádot, illetve a vár és város korabeli szerkezetét mutatják be. Különösen jelentős a mérnöki munkák közül az a 2018-ban újonnan előkerült áttekintő blokádrajz, amelyik a turbéki szőlőhegyen Szulejmán szultán ekkor még fennálló zarándoktelepülését is ábrázolja. A kutató a három térképi ábrázolás összevetése alapján részletesen is bemutatta Szigetvár 17. századi erődrendszerét és településszerkezetét, a mocsár- és árokrendszert, az úthálózatot, az ostromblokád felépítését, de kitért a Lenadro Anguissola által ábrázolt szultáni halálhelyre az Almás-patak mentén, és a szőlőhegyen feltüntetett Turbék kérdéskörére is. A szigetvári Anguissola térképek elemzésének egyik közeli haszna – mint azt Kitanicstól hallhattuk –, az lehet, hogy a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport ezek segítségével a következő hónapokban beazonosíthatja az 1688–1689. évi ostromsáncokat.   

Miért került sor egyáltalán az 1566-os szultáni hadjáratra? – ezt a kérdést tette fel előadásában Glück László, az MTA BTK TTI kutatója. A szulejmáni „aranykor” utolsó nagy magyarországi hódító hadjáratát diplomáciai alkudozások sora előzte meg. Ezek vizsgálata során kiderült, hogy valójában eredetileg mindkét nagyhatalom békét akart, olyannyira, hogy 1565 februárjában sor is került a béke ratifikálására, mégpedig nyolc évre. A béke ügyét azonban zátonyra futtatta, hogy a törökök az utolsó pillanatban megpróbáltak kialkudni védencük, az erdélyi fejedelem számára egyetlen várost, a bányászatáról és pénzveréséről híres Nagybányát. A módosítás, amelyről a törökök is tudták, hogy nélkülözi a jogalapot, lehetetlen helyzetet teremtett a Habsburg uralkodó számára, és megingatta a császár bizalmát a szultán iránt. A felek megpróbálták a végsőkig életben tartani a diplomáciai megoldást, de közben zajlott a Habsburg-házi magyar király és az erdélyi fejedelem közötti háború is, amelynek során időről időre történtek olyan hadiesemények a császár részéről, amelyek a törökök különös felháborodását váltották ki, és a török vezetés szemében kikezdték a császár hitelét a békét illetően. A kölcsönös bizalmatlanság egyre fokozódó légkörében is egy ilyen hadiesemény jelentette az utolsó cseppet a pohárban: 1565 októberében a Habsburg csapatok épp a törökök által átadni kért Nagybányát foglalták vissza az erdélyiektől, amelyet követően a szultán meghozta döntését a háborúról.

(forrás: ujkor.hu/content/military-landscape-baranyaban-konferencia-beszamolo)

2018. november 21-én 18 órakor, a Pécsi Zsidó Hitközség dísztermében (Pécs, 7621 Fürdő utca 1.) került sor „A Szulejmán-titok” című film vetítésére. A dokumentumfilm Szulejmán szultán Szigetvár-turbéki sírkomplexumának jelentőségén túl, a kutatók munkájáról, nehézségeiről és sikereiről is szól. A filmet forgató stáb Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál csapatával (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Hancz Erika) szoros együttműködésben, tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel az utóbbi évtizedek egyik magyar tudományos sikerének történetét. Borsody István 50 perces dokumentumfilmje az Omega-Kreatív gyártásában készült, producere Janovics Zoltán.

A nézők kérdéseire Dr. Fodor Pál, Dr. Pap Norbert, Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter és Borsody István rendező válaszolt.

2018. október 12-én 18.00 órakor került sor Mohácson (Városháza, 7700 Széchenyi tér 1., díszterem) „A Szulejmán-titok” című film vetítésére. A dokumentumfilm Szulejmán szultán Szigetvár-turbéki sírkomplexumának jelentőségén túl, a kutatók munkájáról, nehézségeiről és sikereiről is szól. A filmet forgató stáb Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál csapatával (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Hancz Erika) szoros együttműködésben, tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel az utóbbi évtizedek egyik magyar tudományos sikerének történetét. Borsody István 50 perces dokumentumfilmje az Omega-Kreatív gyártásában készült, producere Janovics Zoltán.

A nézők kérdéseire Dr. Pap Norbert, Dr. Kitanics Máté és Hancz Erika válaszolt.

2018. október 5-én 17.00 órakor került sor a Szigetvári Vigadóban (7900 Szigetvár, Mártírok úja 1.) „A Szulejmán-titok” című film vetítésére. A dokumentumfilm Szulejmán szultán Szigetvár-turbéki sírkomplexumának jelentőségén túl, a kutatók munkájáról, nehézségeiről és sikereiről is szól. A filmet forgató stáb Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál csapatával (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Hancz Erika) szoros együttműködésben, tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel az utóbbi évtizedek egyik magyar tudományos sikerének történetét. Borsody István 50 perces dokumentumfilmje az Omega-Kreatív gyártásában készült, producere Janovics Zoltán.

A nézők kérdéseire Dr. Pap Norbert, Dr. Kitanics Máté és Hancz Erika válaszolt.

2018. szeptember 28-án 21 órai kezdettel, a Kutatók Éjszakája keretében a PTE TTK Prinz Gyula termében (7624 Pécs, Ifjúság útja 6.) került sor „A Szulejmán sírkápolnája nyomában” című film vetítésére. A dokumentumfilmből kiderült, hogyan indult a kutatás, kik vettek részt benne, milyen eredményeket ért el a Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál vezette kutatócsoport, és hogy mindennek milyen hatása, következménye lett Szigetváron, Törökországban és a világ más részein.

A jelenlévő érdeklődők kérdéseire Dr. Pap Norbert, Dr. Kitanics Máté és Dr. Gyenizse Péter válaszolt.

2018. szeptember 8-án a Szigetvári Zrínyi Napok keretében került sor a Szigetvári Vigadóban (7900 Szigetvár, Mártírok úja 1.) „A Szulejmán-titok” című film vetítésére. A dokumentumfilm Szulejmán szultán Szigetvár-turbéki sírkomplexumának jelentőségén túl, a kutatók munkájáról, nehézségeiről és sikereiről is szól. A filmet forgató stáb Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál csapatával (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Hancz Erika) szoros együttműködésben, tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel az utóbbi évtizedek egyik magyar tudományos sikerének történetét. Borsody István 50 perces dokumentumfilmje az Omega-Kreatív gyártásában készült, producere Janovics Zoltán.

A nézők kérdéseire Dr. Pap Norbert és Dr. Kitanics Máté válaszolt.

2018. június 28-án a Hír Tv „Vetítő” című műsorában került sor „A Szulejmán-titok” című film bemutatására, amely Szulejmán szultán Szigetvár-turbéki sírkomplexumának jelentőségén túl, a kutatók munkájáról, nehézségeiről és sikereiről is szól. A filmet forgató stáb Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál csapatával (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Hancz Erika) szoros együttműködésben, tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel az utóbbi évtizedek egyik magyar tudományos sikerének történetét. Borsody István 50 perces dokumentumfilmje az Omega-Kreatív gyártásában készült, producere Janovics Zoltán.