Szigetváron, 2017 február 13-án mutatták be először a „Szulejmán sírkápolnája nyomában” című dokumentumfilmet. A kutatásokról több film is készült már, de ez az első, amely magyar nyelvű. A nagyjából félórás dokumentumfilmből kiderül, hogyan kezdődött a történet, kik vettek részt benne, milyen eredményeket ért el a kutatócsoport, és hogy mindennek milyen hatása, következménye lett Szigetváron, Törökországban és a világ más részein. A filmet elsősorban a szakmának és a diákoknak, az egyetemi hallgatóságnak készítették, s a leginkább tényszerű produkciónak szánják.

A dokumentumfilmben Prof. Dr. Fodor Pál és Dr. Pap Norbert a kutatás társvezetői, Dr. Hóvári János a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottsága elnöke, Dr. Kitanics Máté az MTA tudományos munkatársa, Hancz Erika a PTE Régészet Tanszéke tudományos segédmunkatársa, Szalai Gábor ügyvezető, geográfus, Dr. Gyenizse Péter a PTE Földrajzi Intézetének térinformatikusa és Dr. Vass Péter Szigetvár város polgármestere, illetve Dr. Feridun Emecen török történész is megszólal. A filmet előreláthatólag Szigetváron, Kaposváron, Pécsen és Budapesten kívül a nagyobb magyar egyetemvárosokban is bemutatják, illetve televíziós vetítésre is sor kerül majd.

Új, magyar nyelvű dokumentumfilm készült "Szulejmán sírkápolnája nyomában" címmel, amelyből kiderül, hogyan indult a kutatás, kik vettek részt benne, milyen eredményeket ért el a kutatócsoport, és hogy mindennek milyen hatása, következménye lett Szigetváron, Törökországban és a világ más részein.

A dokumentumfilm előzetese a következő linken tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=FI11i1Zvdcc

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetében 2016. december 8-án került sor a „Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán-Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben – tények és emlékezet” című NKFIH-projekt évértékelésére. A kutatás vezetője, Prof. Dr. Fodor Pál, illetve társvezetője Dr. Pap Norbert által irányított megbeszélés keretében a résztvevők beszámoltak a kutatási projektben eddig elért tudományos eredményeikről, illetve a jövő évi előttük álló feladatokról. A kutatócsoport tagjai közül a megbeszélésen részt vett Dr. Fazekas István, Dr. Glück László, Dr. Gyenizse Péter, Dr. Kitanics Máté, Dr. Kovács Gyöngyi, Prof. Dr. Padányi József, Dr. Papp Júlia, valamint Szalai Gábor és a kutatócsoporthoz újonnan csatlakozott, a továbbiakban a néprajzi kutatási irányt erősítő Bojtos Anita is.

Szulejmán szultán elveszett zarándokvárosa

Szulejmán szultán elveszettnek hitt turbéki zarándokvárosáról, a kutatás megkezdésének körülményeiről, annak eredményeiről tájékozódhatnak azok, akik megtekintik a pécsi Universitas Televízió gondozásában novemberben megjelent harminc perces ismeretterjesztő filmet, amelyben Dr. Pap Norbert geográfus-történész, a Zrínyi-Szulejmán kutatócsoport társvezetője mesél a kutatás folyamatáról.

https://www.youtube.com/watch?v=kvTDlyVu3XE&feature=youtu.be

Mi is történt Szigetváron 450 évvel ezelőtt? Az előadás kezdetén Dr. Pap Norbert időutazásra hívta a közönséget, hogy bemutassa azokat az elmúlt négy év kutatása során felhalmozott ismereteket, amelyek alapvetően változtatják meg Szigetvár és Turbék emlékezetével kapcsolatos tudásunkat.

Bővebben...

2016-ban a kutatócsoport az érdeklődők számára több alkalommal is lehetővé tette a turbék-szőlőhegyi feltárás meglátogatását, gyakran olyan szakmai vezetéssel összekapcsolva, amely a szigeti várat, a Magyar-Török Barátság Parkot és a turbéki kegytemplom helyszíneit is magában foglalta.

A kutatócsoport tagjai az év során fogadták többek között a szigetvári konferenciájukra érkezett kortárs magyar írókat és költőket, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatóit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös József Collegiumának egykori kollégistáit, a szarajevói Gázi Hüszrev-komplexum bosnyák kutatóit, eszéki és zágrábi egyetemi oktatókat, a Magyar-Török Baráti Társaság tagjait, a "Szigetvár 1566" nemzetközi emlékkonferencia résztvevőit, de több száz általános iskolást, középiskolást és egyetemistát is. Az előbbieken túl, a Zrínyi Napok keretében szeptember 8-án és 9-én minden érdeklődő részt vehetett az ásatási „nyílt napokon”. A téliesítési munkálatok megkezdése előtt, az utolsó látogatásra október 28-án került sor, amelynek keretén belül a Dél-Dunántúli Építész Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei helyi csoportja, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói keresték fel Szulejmán szultán egykori zarándokvárosát.

A Zrínyi-emlékév keretében négynapos nemzetközi történész konferenciára került sor Pécsett 2016. szeptember 6–9. között, amelyen összesen hét ország huszonhét tudósa vett részt.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, az MTA BTK Történettudományi Intézetének igazgatója a konferencia kezdete előtt kifejtette: a cél, hogy a tudományos esemény összehozza az oszmán történelemmel, a Habsburg-időszakkal és a magyar történelemmel foglalkozó legnevesebb kutatókat. Az eseményt megnyitó Rétvári Bence államtitkár kiemelte: a Szigetvár ostromának, valamint Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia kiváló alkalom arra, hogy a kutatók nemzetközi szinten is bemutassák a hadvezér hősiességét, őrizzék emlékét, valamint a szélesebb közönséggel is megismertessék a szigeti kapitány jelentőségét.

Fodor Pál, az esemény fővédnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban a „periférián tengődő oszmanisztika” az elmúlt 30 évben igen népszerűvé vált a világban. Az Oszmán Birodalomról immár „sokkal több publikáció jelenik meg, mint a Habsburgokról” - közölte, majd hozzátette: Törökországban évtizedek óta egyetemalapítási hullám zajlik, az ott dolgozó tudósok munkáinak is köszönhetően a publikációk száma jelentősen megnövekedett. A nagyvilág Szulejmán szultán iránti érdeklődését kell kihasználni a magyar történelem megismertetésének érdekében.

A konferencián összesen a következő öt fő témakört tárgyalták a történészek: Nagy Szulejmán szultán birodalma; V. Károly és Habsburg I. Ferdinánd birodalma; a magyar hadszíntér Nagy Szulejmán szultán korában; Szigetvár ostroma – Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán halála és a szigetvári csata; Szulejmán és Zrínyi Miklós emlékezete és a szultán elveszett türbéje utáni kutatás. A hazai és nemzetközi kutatókat Szigetváron és Turbékon az NKFIH-projekt kutatói kalauzolták a legendás történelmi helyszíneken, többek között Szulejmán szultán egykori türbéjénél is. A konferencián Pap Norbert tolmácsolásában bemutatásra kerültek a „Szigetvár és Turbék politikai, katonai és szakrális szerepe az oszmán-Habsburg nagyhatalmi vetélkedésben és a magyarországi török berendezkedésben – tények és emlékezet” című projekt eddigi főbb eredményei.

A 2015. évi feltárást követően elvégzett kiegészítő geofizikai felmérés a türbétől északnyugatra Szulejmán szultán egykori mauzóleumának alaprajzához igen hasonló, de annál valamivel nagyobb épület részleteit mutatta ki, amelynél az előzetes vizsgálatok egy minaret alapozásának meglétét vetették fel. A feltételezett dzsámi mellett az épületsor harmadik eleme már ekkor jól láthatóan annak a cellákból álló derviskolostornak volt megfeleltethető, amely az 1664. évi téli hadjárat során keletkezett Esterházy Pál-féle vázlatrajzon került ábrázolásra.

A geofizikai felmérés során kirajzolódott dzsámi, illetve a derviskolostor északi szárnyának feltárására ezt követően 2016. május-júliusban került sor. Szintén ebben az időszakban történt meg a mintegy 5 m széles és 2,6 méter mély, a türbe-komplexumot és ezzel együtt a palánkvárat körülölelő árok beazonosítása és keresztmetszeti átvágása. A vizsgálatok szerint egykor ennek a belső, déli oldalához kapcsolódott a palánkfal, amelyet többször is megújítottak.

2015. december 9-én Budapesten tartott sajtótájékoztatót a kutatócsoport és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA). A sajtótájékoztatón bejelentésre került, hogy a kutatócsoport Szigetvár-Turbékon minden bizonnyal Szulejmán szultán egykori türbéjét tárta fel és azonosította be. A feltárt épület közelében a geofizikai vizsgálatok alapján feltételezhetően egy dzsámi és egy kolostor helyezkedik el.

A sajtótájékoztatóról készült képek ide kattintva tekinthetők meg, a sajtóvisszhang pedig ezen a linken érhető el.

2015. október 5. és 2015. november 7. között Szigetvár-Turbékon, az alsó-szőlőhegyi vizsgálati területen a kutatócsoport régészeti munkálatokat végzett. Az ásatás során feltárt épület központi helyisége 7,8X7,8 méter. Északnyugati irányból, hármas osztatú előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni. Mihrábnak, minaretnek nincs nyoma. Az épületet kőlapokkal burkolták, a központi részén egy nagyméretű, 2 méter mély rablógödör került feltárásra, amelyet minden valószínűség szerint 17. század végi fosztogatók áshattak ki. Az egykori épület egyes szerencsésen fennmaradt építőelemei az isztambuli Szulejmán türbe díszítéseivel mutatnak rokonságot. Jelenleg minden arra mutat, hogy ez az épület lehetett a szulejmáni sírhely.

A feltárási munkák során készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

Fejlesztés alatt

Kedves Látogató!

Oldalunk jelenleg fejlesztés alatt áll, az elérhető tartalmat folyamatosan töltjük fel, frissítjük.

Kérjük látogasson hozzánk vissza később is a legfrissebb hírekért.