A 2015. szeptember 1-én kezdődő, 36 hónapos projekt keretében elvégzendő munka egyértelműen kijelöli Szigetvár politikai-katonai és szakrális-szimbolikus jelentőségét az oszmán és a magyar–Habsburg világban, valamint a közép-európai nagyhatalmi rivalizálás rendszerében. Új források felkutatásával és elemzésével pontosítjuk azt, hogy az 1553 és 1568 közötti időszakban Szigetvár és az érte folytatott harcok milyen szerepet játszottak, illetve hogyan illeszkedtek azokba a komplex folyamatokba, amelyek az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésének leállásához és a birodalom nagy belső átalakulásához vezettek. Ennek eredményeként az 1553–1568 közötti időszakot felölelő regesztagyűjtemény kiadására kerül sor.
Megvalósítjuk Szigetvár és környéke 16–17. századi környezetének részletes táj- és hadszíntér-rekonstrukcióját, beleértve a turbéki-zsibóti szőlőhegyen feltárandó oszmán zarándoktelepülés területi kereteinek, belső struktúrájának, főbb épületei funkciójának földrajzi és régészeti módszerekkel történő meghatározását. Ez utóbbiak és a forráskutatás révén tisztázzuk a Turbék egykori népességével, annak életvitelével és gazdasági életével kapcsolatos kérdéseket is.
A kutatások során feltárjuk az 1566. évi ostrommal, a kortárs krónikákkal kezdődő, a politikai kontextus függvényében változó emlékezet formáit és az emlékezetpolitika változásait. Meghatározzuk, hogy mennyiben fontos jelképe Szulejmán szultán szigetvári halála és turbéki sírhelye az „iszlám földje” (dárüliszlám) és az Oszmán Birodalom térfoglalásának. Az eredmények értékes részét képezi majd a Szulejmánnal kapcsolatos emlékezetpolitika szerepének feltárása napjaink magyar, török, horvát és bosnyák ideológiai rendszerében.
A kutatás eredményeit részben monografikus formában, részben hazai és külföldi folyóirat-cikkekben tesszük közzé több nyelven.
Az itt említett és a korszakkal kapcsolatos egyéb kérdések áttekintésére 2016-ban nagyszabású nemzetközi konferenciát hívunk össze, amelyre az egész világból várjuk a legjobb szakembereket.
Ha a kutatás sikerrel zárul, és az egykori oszmán szakrális központot (Szulejmán sírhelyét) úgy tudjuk feltárni és rekonstruálni, ahogy tervezzük, akkor az nemcsak a történészeknek és a régészeknek lehet izgalmas, de megalapozhat egy olyan turisztikai és regionális fejlesztést is, amelyre Szigetvárnak és környékének régóta szüksége lenne. Mindemellett vitathatatlan a kutatás nemzetközi haszna, hiszen hozzájárulhat az országimázs javításához és az érintett (ma is eltérő kultúrákhoz tartozó) országok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, aminek a mai feszült világhelyzetben a korábbinál is nagyobb jelentősége van.