szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

I. Szulejmán szultán síremlékének, vagyis türbéjének maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett – jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója azt mondta: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat – tette hozzá.

A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem voltak sikeresek. A korábbi vizsgálatoknál nem vették figyelembe, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban, illetve a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra sem ügyeltek eléggé.

Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni a türbét, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt.

Ott kutattak, ahol az 1970-es években már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel.

Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül. Minden információ és jel arra utal, hogy a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, és ide temethették a szultán belső szerveit.

Szulejmán szultán dzsámija a szigetvári várban
MTI / Kálmándy Ferenc

Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Kiemelte: az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni.

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra: ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át. Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi – magyarázta.

2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, melyre több megemlékezést terveznek – hangzott el.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója felidézte: I. Szulejmán szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon. Tizenhárom hadjáraton vezette katonáit, emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét. 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt – mondta a történész.

Szigetvár ostroma mást jelent a magyaroknak és a törököknek – hangsúlyozta Fodor Pál, hozzátéve: a közös emlékezet jegyében kezdték keresni I. Szulejmán türbéjét és a mellette lévő egykori kisvárost.

Sok történeti kérdés nyitott még, nem tudják pontosan az ostrom menetrendjét, és nem tudni biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán és milyen körülmények között temették el.

A hvg.hu is nyomába eredt korábban a Szulejmán-türbe rejtélyének, erről szóló cikkünket itt olvashatják.