Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét

Csak kevés világtörténelmi személyiségnek van két sírja

Az ankéton Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete méltatta a 2012 vége óta a török és magyar kormány által finanszírozott szigetvári ásatások jelentőségét.

Ehhez kapcsolódva Dr. Fodor Pál professzor, a kutatócsoport tagja elmondta, annak ellenére, hogy Szulejmán szultán (uralkodott 1520 és 1566 között) megítélése eltérő a török és a magyar történelemben, kétségtelen tény, hogy személyét az egyetemes história a világtörténelem legfontosabb személyiségei között tartja nyilván.

Ezért is különös jelentőségű számunkra, hogy a szultán Magyarországon hunyt el,

A szultán - valószínűleg Szokoli Mehmed nagyvezír utasítására bebalzsamozott - holttestét a Szigetvár alól elvonuló török had Isztambulba vitte. A padisah földi maradványait az általa építtetett és róla elnevezett nagymecset, az Aranyszarv-öböl fölé magasodó Szülejmánije sírkertjében helyezték végső nyugalomra, az oszmán kor leghíresebb építésze, Szinán pasa által emelt türbében.

Evija Cselebi, a híres 17. századi török történetíró és utazó – aki többek között Szigetváron is megfordult – feljegyzéséből tudjuk, hogy a padisah földi maradványai fölé a Hürremtől származó másodszülött fia, II. Szelim szultán által épített türbe köré egész kis város, kashaba épült. A történetíró a díszes síremléken kívül megemlítette a türbe közelében álló dzsámit és derviskolostort, valamint fürdőről, medreszéről (Korán-iskola) karavánszerájról és laktanyáról is megemlékezett.

Törökországban és Magyarországon. Ez a történelmileg egészen különleges szituáció motiválta 2010 végén a Dr. Pap Norbert kezdeményezésére létrejött kutatócsoportot a padisah elveszett síremlékének felkutatásában.

Minden jel arra mutat, hogy megvan Szulejmán sírhelye

Dr. Pap Norbert professzor bejelentette, hogy alapos geofizikai kutatások után a 2015 októbere és novembere között elvégzett ásatások

a zsibóti Szőlőhegyen. A kisebb épület négyszögletes alaprajzú, széles falait téglából és kőből rakták.

Az épület központi helyisége 7,8 X 7,8 méter, amelyet egykor északnyugati irányból hármas osztatú előcsarnokon át lehetett megközelíteni. Ami nagyon fontos felfedezés, hogy ennél az épületnél sem mihrábnak (a minden mecsetben megtalálható, Mekka irányába néző imafülkének) sem pedig minaretnek nem találták nyomát. Ezzel szemben az ettől nyolc méteres távolságra fekvő nagyobb alapterületű épület mellet sikerült feltárni egy minaret nyomait is.

Ez pedig erősen arra mutat, hogy a kisebbik épület Szulejmán szultán egykori temetkezési helye. Az ásatáson előkerült leletek, különösen festett falmaradványok, márványlapok illetve faragott díszek mind azt bizonyítják, hogy szultáni épület állhatott itt egykor. Néhány kiásott díszítőelem szoros egyezőséget mutat az isztambuli Szulejmán türbe díszítőelemeivel.

Hancz Erika régész,turkológus, a projekt archeológiai vezetője az Origo munkatársának elmondta, bizonyos, hogy az épületet kupola fedte, és a kupolát ónlemezekkel borították, mert ilyen típusú tetőfedő maradványokat is találtak.

amikor 1693-ban a visszafoglaló háborút épségben átvészelt türbét egy császári tisztviselő, Gallo Tscheh elbontatta, és az épület anyagát saját szakállára értékesítette, a bécsi Haditanács vizsgálatot rendelt el.

A fennmaradt vizsgálati jegyzőkönyvekben pedig az szerepel, hogy az eladott anyagok között márványlapok és ónlemezek is voltak. Az archeológus elmondta az Origónak, hogy festett falmaradványok kerültek elő, köztük arab betűs felirat töredékek, amelyek azonosítása török kollégáik bevonásával van folyamatban.

Szulejmáni legendák és a valóság

Régóta tudott történelmi tény Szulejmán Szigetvár melletti halála, és síremlékének egykori létezése.

sőt, a több évszázados történelmi hagyomány is. Egészen a legutóbbi időkig az volt a hivatalos álláspont, hogy a szultán sírhelye az 1994-ben létesített Magyar-Török Barátság Emlékpark területén állt. Ezért is létesítettek itt egy jelképes síremléket Szulejmánnak.

Más vélekedés, és a sok évszázados népi hagyomány szerint is a türbe azonban nem itt, hanem a Szigetvártól 3 kilométerre fekvő Turbék község határában, a Segítő Szűz Mária barokk kápolna helyén állhatott.

A szultáni türbe felkutatására létrehozott kutatócsoport egy teljesen újszerű, multidiszciplináris metódus alkalmazásával fogott hozzá a munkához. A hagyományos archeológiai és történeti megközelítés mellett széleskörű természettudományi arzenált is bevetettek a kutatók, geofizikai, földtani, geográfiai, sőt állat - és növénytani vizsgálatokkal is kiegészítették az alapkutatásokat.

Pap professzor megközelítése egy egyszerű, ám de több mint logikus munkahipotézisen alapult; a szultáni türbe helyét nem az egykorú dokumentumok és térképek mai tájra történő kivetítésével kell keresni, hanem

illetve 1689-ben, az első pontos, hadmérnöki térkép elkészítésének idején. (Utóbbin szerepelt az akkor még álló türbe.)

Ezek a komplex vizsgálatok bebizonyították, hogy

Sokkal vadabb, vizenyősebb, patakokkal és erekkel gazdagon behálózott mocsaras vidék volt ekkoriban Szigetvár környéke.

Az Almás –patak melletti emlékpark területét akkoriban vizes tocsogók borították,

főleg nem a terjedelmes szultáni sátor felállítására. A kutatók megvizsgálták a turbéki templom környékét is; az ásatások és a geofizikai mérések alapján kizárható, hogy egykor itt állt volna Szulejmán szultán síremléke.

Párját ritkító oszmán város Turbék határában

2013 szeptember 20-án a Szigetváron megtartott első nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a zsibóti Szőlőhegyen addig ismeretlen oszmánkori település maradványaira bukkantak. A 2014-ben elvégzett geofizikai felmérés eredménye érdekes egyezést mutatott Esterházy Pál ( 1681-től Magyarország nádora) 1664-ben készített térképével.

Ifjabb Zrínyi Miklós az 1664-es téli hadjárat idején vitézeivel elfoglalta a települést. Esterházy a legendás törökverő hadvezér seregével jutott el Turbékra, és egy viszonylag pontos vázrajzon tüntette fel a fontosabb épületek, köztük a dzsámi és a szultáni síremlék helyét.

A föld alatti épületmaradványok elhelyezkedését ábrázoló geofizikai felvételek és Esterházy gróf helyszínrajza pontos egyezést mutatott, ez alapján tervezték meg az idén októberben elkezdett ásatásokat.

A magyar hódoltsági területen példa nélküli a törökök által épített település; a kashaba a szent helyként tisztelt szultáni síremlék, Szulejmán kultuszának kiszolgálására épült. Az oszmán fennhatóság idején a Szigetvár melletti település, pontosabban Szulejmán türbéje az iszlám világ egyik legfontosabb zarándokhelyének számított.

Hagyománnyá vált, hogy a Magyarország területére vonuló hadak vezérei útba ejtsék Szigetvárt, és leróják kegyeletüket az egyik legnagyobb török uralkodó emléke előtt. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy utoljára 1683-ban volt magas rangú látogatója Szulejmán türbéjének; a Bécs ellen vonuló Kara Musztafa nagyvezír 4000 lovas kíséretében érkezett a szultáni síremlékhez.

A kutatók 2016 áprilisától fognak hozzá a derviskolostor, és a türbe környékén található épületmaradványok, így a dzsámi feltárásához. A tervek szerint a teljes feltárás után emlékhelyet alakítanak ki Szulejmán egykori „szent városának” területén.