Szulejmán sírja Szigetvár mellett
„Minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést találtunk a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen” – jelentette be Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója. A közös kutatás a magyar–török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni: valóban a szultán türbéjére bukkantak, fel kell tárni a többi épület maradványait is.
Egyértelmű, hogy a maradványok egy szultáni építményhez tartoztak – ezt igazolják a 16. századi oszmán díszítések –, ám azt még nem lehet egyértelműen kimondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi. Az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni. Jókor került elő a lelet, hiszen idén van I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója.
I. Szulejmán szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon. Tizenhárom hadjáratot vezetett; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, mert megújította a jogrendszert, a vallási életet, valamint az oktatást. 1520-as trónra lépésekor a birodalom területe 1,5 millió négyzetkilométer, 1566-ra pedig 2,5 millió négyzetkilométer volt.
Az évek óta tartó kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba. A korábbi vizsgálatok nem koncentráltak a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe jelentősen megváltozott az elmúlt évszázadokban. Az elemzésekből kiderült, hogy a táj egykoron sokkal vizesebb volt. A levéltári kutatás pedig azt valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni a maradványokat, ahol 450 esztendővel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt. A feltételezések eredményre vezettek.•
